2013. augusztus 2-án jelent meg az interneten a Tartalomgyár honlapjának első változata, és mi lelkesen vágtunk bele az új vállalkozásba. Tudtuk, hogy pár év múlva majd érdekes lesz összevetni, hogy mi mindent terveztünk, mire számítottunk, és ehhez képest hogyan alakultak a dolgok a valóságban. Az ötödik szülinap remek alkalmat ad rá, hogy ezt most megtegyük.

A crowdsourcing és a távmunka a jövő

Öt éve még viszonylag szokatlan volt a modellünk: felépítettünk egy több mint 1000 fős adatbázist távmunkában dolgozó újságírókból, szerkesztőkből, fotósokból, videósokból grafikusokból, hogy bármilyen tartalomgyártási projektre össze tudjuk állítani a megfelelő csapatot. Az ügyfél ezzel a felállással több szempontból is nyer. Ha az egyik hónapban 8 blogposztra van szüksége, egy másikban pedig 300-ra, mi megoldjuk. Nem jelent számára gondot, ha egy tartalomgyártó bármilyen okból kiesik a munkából – mi kezeljük a problémát és gondoskodunk a folytonosságról. És nem jövünk zavarba, ha dinoszauruszokról, növényvédelemről, egészségügyről, informatikáról vagy hitelekről kell tartalmat gyártani.

Elmondhatjuk, hogy ezzel a modellel jó lóra tettünk: az idő igazolta a létjogosultságát, működőképességét. Azóta is minden területen erősödik a távmunka, a felhő alapú online együttműködés, a kiszervezés, az elosztott erőforrások használata, illetve koordinációja. Mindez ma már olyan természetes, hogy nem is igazán értjük, öt éve mi volt benne olyan nagy dolog.

A tartalommarketing már nem buzzword

2013-ban a tartalommarketing nagyon erős hívószóként működött: benne volt a levegőben, sokan beszéltek róla - miközben nagyon kevesen csinálták. Szakmai fronton zajlott az öndefiníciós vita, egyrészt arról, hogy egyáltalán mi ebben az új, másrészt arról, hogy mit értett alatta a média, és mit a cégeknek saját felületeket építő ügynökségek. Hiszen a tartalommarketing éppen attól lett önállóan értelmezhető fogalom, hogy a vállalatok saját maguk, a média közvetítése nélkül is állíthatnak elő és publikálhatnak tartalmat.

Ezután egy kettős folyamat zajlott le. Egyrészt a piac helyére tette a tartalommarketinget, miáltal ez a terület is beépült a marketing eszköztárába, mondhatni mindennapossá vált. Ma már nem kell senkinek magyarázni, mi ez, a cégek tudják, és valamilyen formában, többé vagy kevésbé élnek is vele. Ugyanakkor viszont nem történt jelentős áttörés ezen a téren: a tartalommarketingben sokkal több lehetőség rejlik, mint amilyen mértékben ma Magyarországon használják.

A tartalom nem csak szöveg

Sejtettük, hogy az első körben leginkább a szövegírással fogják azonosítani a Tartalomgyárat, hiszen legtöbben az „írj blogposztokat” imperatívusz hatására kezdtek bele a tartalommarketingbe. Mára a piac többsebességűvé vált: vannak, akiknek egy egyszerű, szöveges blog elindításában és üzemeltetésében tudunk segíteni, de vannak olyanok is, akiknek videókat vagy animációkat készítünk, üzemeltetjük a videó csatornáit vagy éppen adat alapú tartalommarketing stratégián dolgozunk. Hiszünk abban, hogy a minőségi videós tartalmaké a jövő, de az írott kommunikációt még nem szabad temetni, a számaink azt mutatják, hogy az igényes, mély írott tartalmakra szükség van.

A Content Marketing Institute évente ismételt felmérésében 24 féle tartalomtípus használatáról kérdez meg amerikai cégeket. A magyar piac még nem tart itt, ami persze egyúttal lehetőséget is jelent: nem megszokott tartalmakkal könnyen ki lehet(ne) tűnni a tömegből.

Gyártás kontra tanácsadás

Öt éve azzal a gondolattal vágtunk bele, hogy bérelhető szerkesztőségként bármit legyártunk, amit az ügyfél szeretne. Ám hamarosan kiderült, hogy az ügyfél számos esetben csak nagy vonalakban tudja, hogy mit szeretne. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen bárki kiváló munkát végezhet a maga szakterületén anélkül, hogy egyúttal a kommunikáció terén is profinak kellene lennie. Ezért a gyártás mellett megjelent a tanácsadás is: számos esetben a megbízóval együtt mérjük fel, milyen a cég digitális jelenléte, illetve milyen csatornákon milyen tartalmakkal lenne célszerű megjelennie. Továbbá szükség esetén ezeket a csatornákat ki is alakítjuk a számára.

Tapasztalatunk azt mutatja: hasznos, hogy cégünk marketing és szerkesztőségi tapasztalattal egyaránt rendelkezik. Míg a marketing terület definiálja a célokat, a célközönséget, a csatornákat és elérést, addig szerkesztőségi szemlélettel lehet a célközönség számára releváns, érdekes, hasznos tartalmakat gyártani – akár hosszú távon, több éven át is.

Minden jobb, ha az ügyfél is beszáll

Mint minden vállalkozás életében, nálunk is adódtak olyan projektek, amik nem működtek, s amikből mi is, az ügyfél is sokat tanult. Ezek közül több olyan volt, ahol az ügyféltől megkötéseket igen, ugyanakkor „vezetést” nem kaptunk, és külsősként emiatt nem tudott szoros kapcsolatunk kiépülni sem az ügyféllel, sem a piacával.

Ugyanakkor a kifejezetten sikeres szakmai projektjeinknél azt láttuk, hogy az ügyfél napi szinten benne van és foglalkozik vele. Együttműködően, teret hagyva, de fontos szakmai részleteket, insight-okat megosztva, a célok eléréséhez vezető utat ellenőrizve. Triviálisnak hangzik, de nem az.

A másik oldalról nézve, ha egy vállalat (mondjuk B2B területen) saját közönség és kommunikációs csatornák építésébe vagy fejlesztésébe fog, akkor arra saját felelőst és megfelelő munkaidőt kell allokálni házon belülről. Nem mondjuk, hogy nem megy másképpen, de úgy látjuk, hogy ez egy fontos sikertényező.

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!