2013. augusztus 2-án jelent meg az interneten a Tartalomgyár honlapjának első változata, és mi lelkesen vágtunk bele az új vállalkozásba. Tudtuk, hogy pár év múlva majd érdekes lesz összevetni, hogy mi mindent terveztünk, mire számítottunk, és ehhez képest hogyan alakultak a dolgok a valóságban. Az ötödik szülinap remek alkalmat ad rá, hogy ezt most megtegyük.

A crowdsourcing és a távmunka a jövő

Öt éve még viszonylag szokatlan volt a modellünk: felépítettünk egy több mint 1000 fős adatbázist távmunkában dolgozó újságírókból, szerkesztőkből, fotósokból, videósokból grafikusokból, hogy bármilyen tartalomgyártási projektre össze tudjuk állítani a megfelelő csapatot. Az ügyfél ezzel a felállással több szempontból is nyer. Ha az egyik hónapban 8 blogposztra van szüksége, egy másikban pedig 300-ra, mi megoldjuk. Nem jelent számára gondot, ha egy tartalomgyártó bármilyen okból kiesik a munkából – mi kezeljük a problémát és gondoskodunk a folytonosságról. És nem jövünk zavarba, ha dinoszauruszokról, növényvédelemről, egészségügyről, informatikáról vagy hitelekről kell tartalmat gyártani.

Elmondhatjuk, hogy ezzel a modellel jó lóra tettünk: az idő igazolta a létjogosultságát, működőképességét. Azóta is minden területen erősödik a távmunka, a felhő alapú online együttműködés, a kiszervezés, az elosztott erőforrások használata, illetve koordinációja. Mindez ma már olyan természetes, hogy nem is igazán értjük, öt éve mi volt benne olyan nagy dolog.

A tartalommarketing már nem buzzword

2013-ban a tartalommarketing nagyon erős hívószóként működött: benne volt a levegőben, sokan beszéltek róla - miközben nagyon kevesen csinálták. Szakmai fronton zajlott az öndefiníciós vita, egyrészt arról, hogy egyáltalán mi ebben az új, másrészt arról, hogy mit értett alatta a média, és mit a cégeknek saját felületeket építő ügynökségek. Hiszen a tartalommarketing éppen attól lett önállóan értelmezhető fogalom, hogy a vállalatok saját maguk, a média közvetítése nélkül is állíthatnak elő és publikálhatnak tartalmat.

Ezután egy kettős folyamat zajlott le. Egyrészt a piac helyére tette a tartalommarketinget, miáltal ez a terület is beépült a marketing eszköztárába, mondhatni mindennapossá vált. Ma már nem kell senkinek magyarázni, mi ez, a cégek tudják, és valamilyen formában, többé vagy kevésbé élnek is vele. Ugyanakkor viszont nem történt jelentős áttörés ezen a téren: a tartalommarketingben sokkal több lehetőség rejlik, mint amilyen mértékben ma Magyarországon használják.

A tartalom nem csak szöveg

Sejtettük, hogy az első körben leginkább a szövegírással fogják azonosítani a Tartalomgyárat, hiszen legtöbben az „írj blogposztokat” imperatívusz hatására kezdtek bele a tartalommarketingbe. Mára a piac többsebességűvé vált: vannak, akiknek egy egyszerű, szöveges blog elindításában és üzemeltetésében tudunk segíteni, de vannak olyanok is, akiknek videókat vagy animációkat készítünk, üzemeltetjük a videó csatornáit vagy éppen adat alapú tartalommarketing stratégián dolgozunk. Hiszünk abban, hogy a minőségi videós tartalmaké a jövő, de az írott kommunikációt még nem szabad temetni, a számaink azt mutatják, hogy az igényes, mély írott tartalmakra szükség van.

A Content Marketing Institute évente ismételt felmérésében 24 féle tartalomtípus használatáról kérdez meg amerikai cégeket. A magyar piac még nem tart itt, ami persze egyúttal lehetőséget is jelent: nem megszokott tartalmakkal könnyen ki lehet(ne) tűnni a tömegből.

Gyártás kontra tanácsadás

Öt éve azzal a gondolattal vágtunk bele, hogy bérelhető szerkesztőségként bármit legyártunk, amit az ügyfél szeretne. Ám hamarosan kiderült, hogy az ügyfél számos esetben csak nagy vonalakban tudja, hogy mit szeretne. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen bárki kiváló munkát végezhet a maga szakterületén anélkül, hogy egyúttal a kommunikáció terén is profinak kellene lennie. Ezért a gyártás mellett megjelent a tanácsadás is: számos esetben a megbízóval együtt mérjük fel, milyen a cég digitális jelenléte, illetve milyen csatornákon milyen tartalmakkal lenne célszerű megjelennie. Továbbá szükség esetén ezeket a csatornákat ki is alakítjuk a számára.

Tapasztalatunk azt mutatja: hasznos, hogy cégünk marketing és szerkesztőségi tapasztalattal egyaránt rendelkezik. Míg a marketing terület definiálja a célokat, a célközönséget, a csatornákat és elérést, addig szerkesztőségi szemlélettel lehet a célközönség számára releváns, érdekes, hasznos tartalmakat gyártani – akár hosszú távon, több éven át is.

Minden jobb, ha az ügyfél is beszáll

Mint minden vállalkozás életében, nálunk is adódtak olyan projektek, amik nem működtek, s amikből mi is, az ügyfél is sokat tanult. Ezek közül több olyan volt, ahol az ügyféltől megkötéseket igen, ugyanakkor „vezetést” nem kaptunk, és külsősként emiatt nem tudott szoros kapcsolatunk kiépülni sem az ügyféllel, sem a piacával.

Ugyanakkor a kifejezetten sikeres szakmai projektjeinknél azt láttuk, hogy az ügyfél napi szinten benne van és foglalkozik vele. Együttműködően, teret hagyva, de fontos szakmai részleteket, insight-okat megosztva, a célok eléréséhez vezető utat ellenőrizve. Triviálisnak hangzik, de nem az.

A másik oldalról nézve, ha egy vállalat (mondjuk B2B területen) saját közönség és kommunikációs csatornák építésébe vagy fejlesztésébe fog, akkor arra saját felelőst és megfelelő munkaidőt kell allokálni házon belülről. Nem mondjuk, hogy nem megy másképpen, de úgy látjuk, hogy ez egy fontos sikertényező.

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!

Közel négy éve működik a Tartalomgyár. Ezalatt sokat változott a világ, és persze mi is rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk. Csak éppen a régi honlapunkról mindez nem derült ki. Ezért úgy éreztük, ideje egy új weboldalon megmutatni, hogy sokkal többet tudunk kínálni, mint 2013-ban.

Továbbra is a tartalommarketingre fókuszálunk, de bővülő csapatunk révén új területeket is el tudunk látni. Nem csak szöveget írunk, fotózunk, vagy videót forgatunk, hanem a koncepcióalkotástól kezdve a tartalmak menedzselésén át a forgalomnövelő kampányokig teljeskörű szolgáltatást nyújtunk. De a PR-feladatok elől sem ugrunk el.

Készítettünk egy gyakori kérdéseknek szentelt aloldalt is: ide azokat a felvetéseket gyűjtöttük össze, amelyekkel a tárgyalásaink során találkozunk.

Ha találsz olyat területet, feladatot, ami érdekes lehet neked, akkor beszéljünk, de először is, nézz körül a megújult oldalunkon: www.tartalomgyar.hu!

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!

Kezdetben vala a média

Egyszer réges-rég, egy élelmes csapat (kiadó, szerkesztő, újságírók, fotósok)  leültek, és kitalálták, milyen legyen a kutyabarátok lapja. Miről szóljon, milyen stílusban, milyen gyakran jelenjen meg, milyen formátuma legyen, mennyibe kerüljön az újságárusnál. Aztán legyártották és árulták a kiadványt. Ha jól csinálták, akkor a kutyabarátok elkezdték venni a lapot, egyre nagyobb és nagyobb számban. Kialakult egy szép számú közönség. A kiadó és csapata pedig jól élt a lapszámok árából.

Amikor ezt meglátták a cégek, akik kutyákat, kutyaeledelt, nyakörvet, kutyaólat árultak, elkezdték megkörnyékezni a magazint. Pénzt dugdostak a szerkesztő zsebébe, hogy írja azt, az ő portékájuk a legjobb a világon, azt érdemes megvenni, ebben és ebben a boltban. Megérte nekik ez a befektetés, hiszen így egyetlen helyen elhelyezett üzenettel elérték a potenciális vásárlóik nagy részét.

Volt, hogy a szerkesztő eltette a felkínált pénzt, és megírta, amit a kereskedő kért tőle. Amikor a kiadó erre rájött, kétszer is fültövön csapta a szerkesztőt. Egyrészt azért, mert rontja a magazin hitelességét, másrészt azért, amiért neki nem adott a pénzből. Végül az lett a megoldás, hogy a kiadványban elkülönítették egymástól a szerkesztőségi tartalmat és a hirdetést, hogy látszódjon, mi a szerkesztőség saját véleménye, és mi az, amiért valaki fizetett.

Hirdetés és tartalom

Igen ám, de a sikert látva egyre többen indítottak kutyabarátoknak szóló lapot. Az egymással konkuráló lapoknak hirtelen versenyeznie kellett mind az olvasókért, mind a hirdetőkért. Ezért kénytelenek voltak újabb és újabb hirdetési formákat kitalálni, hogy a kedvébe tudjanak járni a reklámozóknak. Így aztán azon is elgondolkodtak, hogyan lehetne mégis a tartalomhoz közelíteni a reklámot úgy, hogy közben a lap hitelessége is megmaradjon.

Például garantálták a hirdetőnek, hogy a kutyaól hirdetése egy kutyaólakról szóló összeállítás mellett fog megjelenni. Vagy a kutyaeledelt gyártó cég szponzorálhatta az etetés rovatot. De ez nem volt elég, egyre tovább mentek, és így alakultak ki olyan tudományos kifejezések, mint product placement és native advertising.

Így megeshet, hogy egy történetben a szereplők ihatnának bármilyen ásványvizet, de ők egy Adott Márkájú Ásványvizet isznak. Vagy azért olvashatunk a héten debütáló négy film közül az egyikről sokkal több tudnivalót és érdekességet, mert azért fizettek.

Feltéve, hogy a törvényi szabályozásnak megfelelően a média szól, hogy bizony az adott tartalmi egységben termékelhelyezés van, illetve a fizetett tartalmat elkülöníti, jelöli.

És mi lesz a hitelességgel?

Nyilván ezt a műfajt is lehet jól (érdekesen, szórakoztatóan) és otrombán is művelni. Egy adott média minőségét, hitelességét nagyban befolyásolja, hogy mekkora teret enged az ilyen tipusú, megrendelt tartalomnak, illetve mennyire jól tudja úgy elkészíteni ezeket, hogy a hirdető is elégedett legyen, és közben ne vezesse félre, vagy untassa az olvasóját, nézőjét.

Ha például egy kiadvány készít egy oknyomozó stílusú anyagot, infografikával felturbózva arról, hogy Vasembernek eddig hányféle páncélruhája és kütyüje volt, és az hány millió dollárba fájt neki, a rajongóknak az egy érdekes és szórakoztató cikk. Miközben valójában az aktuális film iránt kelti fel az érdeklődést. És ettől senki sem sérült, sőt mindenki nyert.

Persze miközben a média igyekezett a hirdetési lehetőségeket szélesíteni, a hirdetői oldal továbbra is azon munkálkodott, hogyan lehetne zsebbe nyúlás nélkül bekerülni a médiába. Volt, aki polgárpukkasztással vagy botrányokozással, volt, aki fontos, érdekes, hírértékű vagy annak tűnő infók termelésével, sajtóanyagokkal, sajtótájékoztatókkal, PR kapcsolatokkal próbálkozott. Vagy éppen lefizetéssel. Aztán vagy sikerült, vagy nem.

Ez a historikusan kialakult, összetett, de bejáratott ököszisztéma állt fenn és működött, amikor jött az internet, és a feje tetejére állított mindent.

Üdv a XXI. században

A könnyen kezelhető, megfizethető árú, ráadásul mobil digitális eszközök segítségével bárki, bármikor, bárhol gyárthat tartalmat. És ott helyben, azonnal publikálhatja is, mégpedig több milliárd ember számára szerte a világon. A tartalomgyártás eszközei és terjesztési csatornája demokratizálódtak.

Mi következik ebből? A klasszikus média már nincs egyedül. Bárki lehet média. Magánemberek is, és cégek is. Márpedig ez a helyzet teljesen átírja a szabályokat, a definíciókat, az ökoszisztémát.

A cégek azt látják, hogy az emberek éjjel-nappal, nyakra-főre tartalmat fogyasztanak (és gyártanak) a neten és mobilon. Ebből logikusan következik, hogy akkor nekik szóló tartalommal biztosan el lehet őket érni. Mivel ennek készítéséhez és terjesztéséhez az eszközök adottak, már nem kell feltétlenül az erre kifejlődött és szakképzett médiához szaladni és ott hirdetni, hanem a cégek saját maguk is felépíthetik a saját közönségüket. Tartalommal és médiaépítéssel.

Oké, de milyen a jó tartalom? Miről szóljon, milyen stílusban, milyen gyakorisággal, milyen felületen? Hol és hogyan lehet vele elérni a célközönséget? Jó lenne erről megkérdezni egy olyan szakembert, aki ért a tartalomhoz is, meg az online marketinghez is.

És voilá, megszületett a tartalommarketing.

Tyúk vagy a tojás

Az Internet Előtti Kor Marketingesei (IEKoM) azt hangoztatják, hogy amit ők évtizedekkel ezelőtt csináltak, már az is tartalommarketing volt (lásd product placement, native advertising). Az Internet Korának Tartalommarketingesei meg azt, hogy a fenét, ez a műfaj az internettel és a saját médiával együtt született meg. Miközben ez a vita a hirdetők és kívülállók számára teljesen értelmetlennek tűnik. És ebben az az érdekes, hogy a maga módján az összes érintettnek igaza van.

Az Internet Előtti Kor Marketingeseinek azért, mert egy organikus fejlődésről beszélünk. A tartalommarketing nyilván a több évtized alatt felhalmozódott média és marketing szaktudásra épül. Ez nem is lehet másképp.

Az Internet Korának Tartalommarketingesei viszont joggal érvelnek azzal, hogy ez egy új pálya, új feltételekkel és szabályokkal. Itt a szereplők másképp viselkednek. És egy jól beazonosíthatóan új korszaknak egy új név jár. Ez mindig így szokott lenni.

A hirdető pedig azt látja, hogy eddig volt a monopolhelyzetben lévő média, aminek a szabályrendszerei, eljárásai sok évtized alatt kialakultak, rögzültek, és ahová ő szeretett volna minél jobb feltételekkel bekerülni. És most kibővült a lehetőségek, a csatornák száma, ahol (szintén) jelen kell lennie. Nem érdekli, hogy hívják az egyiket, hogy hívják a másikat. Azt fogja nézni, hogy mennyibe kerül és mennyire hatékony az egyik és a másik. Mire jó ez, és mire jó az. Megteheti-e, hogy kimarad az egyikből, vagy kimarad a másikból. És szakemberre lesz szüksége, aki az új helyzetben segít neki ezekben a döntésekben, a stratégiában, koncepcióban, a tartalom gyártásában és publikálásában.

Ez egy új piac

Gondoljunk csak bele, mi mindenre lehet szüksége ilyen helyzetben egy cégnek. Piaci súlyától, tevékenységének tipusától, célközönségétől, versenyhelyzetétől, pénztárcájának vastagságától és sok egyébtől függően sok mindenre. Lehet, hogy szeretne heti egy blogposztot publikálni, és lehet, hogy akkora médiát épít, aminek az elérése kenterbe ver sok régi piaci szereplőt - lásd Red Bull sportmárka és tévé. Dönthet úgy, hogy fotósorozattal, videóval, animációval, leírásokkal mutatja be a tevékenységét, vagy segíti ügyfeleit termékeinek, szolgáltatásainak használatában. Kár is tovább sorolni, mert a lehetőségek száma szinte végtelen.

És miközben a saját felületein publikál, ezzel párhuzamosan továbbra is hirdethet médiában, akár klasszikus reklám formájában, vagy akár igényelheti azt, hogy ott is tartalommal jelenjen meg. Ami nyilván fogós kérdés és kihívás médiának. De ez vele jár a fejlődéssel.

A két világ párhuzamosan létezik egymás mellett. A saját tartalmak és saját felületek esetében az új, tartalommarketinges csapat segíti a cégeket a tervezésben és kivitelezésben, tanácsadóként és bérelhető szerkesztőségként. A klasszikus médiás tartalmi megjelenésben pedig az adott média sales és szerkesztőségi szakemberei nyújtják ugyanezt a szolgáltatást. Sőt, a médiánál egyre többen külön “natív stábot” építenek fel, vagy külsős csapatot (ad abszurdum éppen egy tartalommaketing szolgáltatót) vesznek igénybe annak érdekében, hogy a megrendelt tartalom ne interferáljon a szerkesztőségi munkával.

A média nyilván meg fogja oldani a kérdést, és alkalmazkodik az új helyzethez úgy, hogy közben a hitelessége is megmarad, és eredeti funkcióját is betölti. Nyilván nem szabad hagynia, hogy a hirdetők a kiadványa teljes tartalmát fel akarják vásárolni. De nem is kell ettől tartania, mert a cégeknek rengeteg más felület is rendelkezésre áll, ahol korlátozás nélkül, önazonosan kommunikálhatnak. Ez a tartalommarketing lényege.

Juhász György

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!

Önleleplező cikk következik, melyben a német Johannes Bohannon beavat bennünket, hogyan lehet tudományos alapokon felforgatni a világsajtót azzal, hogy azt állítja: Fogyj le úgy, hogy közben csokoládét eszel!

A tudományos értekezés nem mást állított, mint hogy 10%-kal gyorsabban fogysz le, ha a diéta mellé csokoládét fogyasztasz. A hír német Bild napilap címoldalára került, s onnan nem volt megállás: bekerült híradókba, tévéshow-kba, lehozta a Shape fitnesz és életmód magazin is, s több mint 20 országba jutott el.

A cikk kutatási eredményen alapult, melynek szerzője Johannes Bohannon, Ph.D., az Institute of Diet and Health munkatársa. A leleplező cikket is ő írta, s bevallja, hogy ugyan van Ph.D. fokozata, de a baktériumok molekuláris biológiájából szerezte, nincs köze az emberekhez, s az Institute of Diet pedig nem valós intézmény, csak egy website.

A cikk állításai ugyanakkor valós tudományos kutatási adatokon alapszanak, melyeket külön erre a célra szervezett klinikai kísérletekkel szereztek, csak éppen a végkövetkeztetés nem ér semmit. Így csinálták:

Alapok

Az egész kutatás egy német televíziós riporter megbízásából indult útjára, Peter Onneken és a stábja azt szerette volna bizonyítani, hogy az óriási fogyókúra-ipar milyen könnyen tudja befolyásolni a médiát és a közönséget. Megvolt a költségvetés a tesztalanyokra, megvolt a német doktor (ugyan a tudományban járatosak egy egyszerű Google kereséssel kiszagolhatták volna, hogy Dr. Johannes Bohannon tudományos háttere azért annyira nem tiszta), s felállt a stáb.

A 3 hetes diétáért 150 Eurót kínáltak a Facebookon jelentkezőknek. Végül 11 nő és 5 férfi jelentkezett, akiket 3 különböző diétás csoportba osztottak. Az egyik csoport alacsony szénhidrát diétát csinált végig csokoládé nélkül, a másik ugyanezt csokoládé fogyasztással, a harmadik pedig nem változtatott az étrendjén.

Kutatási eredmények

A 3 hetes kúra alatt a két diétás csoportban átlagosan 2,5 kg súlycsökkenést mértek, a kontroll csoport súlya nagyjából változatlan maradt. A szignifikáns különbség abban volt, hogy a súlycsökkenést a csokoládét fogyasztók 10%-kal gyorsabban érték el, jobb volt a koleszterinszintjük és a közérzetüket is magasabbra pontozták.

Összesen 18 dolgot mértek, 15 embernél. Már csak azt a számot kellett megkeresni, ami a két diétás csoportnál statisztikailag szignifikáns különbséget mutat. Ilyen kis létszámú csoportnál a kutatók biztosak voltak abban, hogy lesz ilyen, hiszen előre kiszámolták erre 60% esélyük volt, az általánosan elfogadott p=5% határ mellett.

(Tekintve, hogy a nők súlya a menstruációs ciklus alatt is ingadozhat ennyit, sokkal nagyobb résztvevőszámra, s a számok nemenkénti kiértékelésére lett volna szükség. Természetesen ezt is figyelmen kívül hagyták.)

Publikálás

A tudományos élet már tanult ezekből, s a neves tudományos folyóiratok már nem fogadnak el 30-as elemszám alatti kísérleteket, azokat már ki sem küldik a szakmai lektoroknak. A szerző saját értékelése szerint a kutatás annyira ellentmondott a tudományos elveknek, hogy csak olyan magazinoknak küldte ki, amelyekről lehetett tudni, hogy nem fogják kiküldeni szakmai lektoroknak. Az International Archives of Medicine nevű, nemrégiben tulajdonost váltott folyóirat meg is írta, hogy 600 Euró ellenében megjelenhet a tanulmány. A szerkesztői alapelvek ugyan szigorú lektorálást írnak elő, de a fizetés után két héten belül lehozták a tanulmányt.

A sajtó

Oda kellett figyelni a sajtóközlemény címének és szövegének megfelelően figyelemfelhívó megfogalmazására, hiszen arra számítottak, hogy sok helyen változtatás nélkül fog lejönni a cikk, s természetesen arra is, hogy a szerkesztők nem fognak utánanézni a tudományos cikknek, hiszen annak a főbb sarokszámai benne vannak a sajtóközleményben.

De még ennyi sem elég. Született egy pár videoklip (még rap is!) és külön német sajtóközlemény is, amiket elkezdtek terjeszteni.

Megjelenések

A Bild volt az első, amelyik lehozta, ezzel a címmel: "Aki csokit eszik, vékony marad!. Utána lehozta a  Daily Star, az Irish Examiner (azóta levették), a Cosmopolitan német kiadása, a Times of India, a Huffington Post német kiadása, egy tévéshow Texasban és rengeteg kisebb website.

Egy újságíró sem tett fel szakmai kérdéseket a kutatásról és senki sem kérdezett meg külső szakértőket.

Következtetések

A "fogyás-ipar" nagy mennyiségben "termeli" a megjelenéseket, s az igény is órási. Az egyetlen probléma ezzel, hogy a táplálkozás-tudomány az tudomány, s a publikálásnak megvannak a maga szabályai. A szerző ezzel a "kísérlettel" fejezi ki reményét, hogy a jövő szerkesztői és olvasói szkeptikusabban közelítik meg majd az ilyen híreket. Hiszen a média szerkesztői a modern kor szakértő lektorai, és amikor ők elbuknak, mi járunk térdig az áltudományos szemétben.

Érdekes módon, miközben a "kutatás" átment a szerkesztői szűrökön, sok olvasó jelezte a fenntartását az eredményekkel kapcsolatban különböző fórumokon. Ahogy egy kommentelő írta az április 4-én megjelent cikkhez: "az egészséges táplálkozás témában minden nap április 1-je".

A cikk az I Fooled Millions Into Thinking Chocolate Helps Weight Loss. Here's How című cikk kivonatolt változata.

A megfelelő döbbenethez a szerkesztő ajánl egy Google keresést az alábbi kulcsszóval: "fogyás csokival". :-)

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!

Az utóbbi néhány évben egyértelműen érezhető a magyar piacon, hogy a tartalommarketing egyre inkább a figyelem központjába kerül és megkerülhetetlenné válik. Számos rendezvény foglalkozik a témával, rendre telt ház mellett. Cégek sorra ébrednek rá, hogy fontos lenne tartalmat szolgáltatniuk. Vagyis az igény már megvan, de még sok a kérdőjel. Milyen tartalmat? Kinek? Hogyan? Hol jelenjen meg? Mi lesz az eredménye? Ki csinálja? Házon belül vagy kiszervezve?

Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség friss kiadványa, a DIMSZ honlapjáról ingyenesen letölthető Tartalommarketing kisokos. Az e-könyv a Szövetség frissen megalakult tartalommarketing tagozatának gondozásában jelent meg: szerkesztői a Tartalomgyár és a 123RF képügynökség voltak.

A kiadvány elsősorban azoknak szól, akik eddig nem, vagy csak részben tulajdonítottak jelentőséget a szöveges és vizuális tartalmak minőségi megjelenésének. Az olvasó 71 oldalon, gyakorlati példákon keresztül ismerkedhet meg a szakterülettel. A kisokosból megtudhatjuk, mire használható és hogyan hat a tartalommarketing, milyen esetekben érdemes szakemberhez fordulni, sőt még a brief megírásában is segítséget nyújt.

A DIMSZ tartalommarketing tagozatát április végén a Tartalomgyár és a Crane alapította, és a kezdeményezéshez csatlakozott a Café Next, az Origo és a Kreatív Kontroll Kft./Marketingszöveg is. A tagozat aktívan részt kíván venni a piac tájékoztatásában, edukálásában, sztenderdek, módszerek, technikák meghonosításában, a tartalommarketing szolgáltatások megerősítésében, a szolgáltatók érdekeinek képviseletében.

A DIMSZ várja azokat a cégeket, akik szolgáltatói vagy akár megrendelői oldalról érdekeltek a tartalommarketingben és amellett, hogy fontosnak érzik a területet, szeretnének aktívan részt vállalni a tagozat által felvállalt tevékenységekből.

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!

Mától átalakul a Google rangsorolási algoritmusa, mint arról már sokan írtak. A Google gyakran frissíti az algoritmusát, elmondásuk szerint azonban ez egy igen sok site-ot érintő, nagy, átfogó frissítés, amely előnyt ad a mobilra optimalizált (nagy betűk, kevés szöveg, könnyen kattintható linkek, automatikus átméretezés a képernyőmérettől függően) oldalaknak - természetesen elsősorban a mobilról történő keresések során. Ez azt is jelenti, hogy azok az oldalak, amik nem ilyenek, hátrébb rangsorolódnak.

Az Egyesült Államokban a mobilról történő internethasználat már lehagyta a desktop internetezést, s mint tudjuk, a keresés egy website forgalmának jelentős hányadát adhatja (a Bright Edge egyenesen a teljes webes forgalom feléről beszél), ezért tényleg fontos a frissítés. A Search Engine Journal szakértője szerint ez több oldalt érint, mint a szakmai körökben közismert Pingvin vagy Panda frissítés.

A Google értelmezése szerint három tényező határozza meg, hogy a website mobilbarát-e:

1. az oldal sebessége (page speed)
2. a navigáció egyszerűsége
3. az optimalizált tartalom

A betöltődés sebessége is sok tényezőből jön össze, de általános tipp, hogy a kód és a szöveg arányán javítani kell. Az oldal mögött működő rengeteg JavaScript elhagyása vagy csökkentése már jó irány. A méretben természetesen a képek is sokat számítanak, ezekről nem szabad elfeledkezni.

TIPP 0: Ellenőrizd a Google eszközével, hogy mennyire mobilbarát az oldalad.

Az eszköz nem csak a tipikus hibákat írja ki, de az oldalad mögött futó CMS-től függően tippeket is ad, hogy miképpen tudod optimalizálni.

TIPP 1: Érdemes a külső, kevésbé fontos JavaScripteket megjelölni az async attribútummal, például így: <script async src="my.js">

TIPP 2: Használjuk ezt a Google Chrome plugint (Google Page Speed Insight), ami segít a HTML, CSS vagy JS méretét csökkenteni.

TIPP 3: A kattintási céloknak legalább 50 x 50 pixel méretűeknek kell lennie, hogy könnyen kattinthatóak legyenek.

TIPP 4: Egyszerűsítsd a tartalmakat: a képekből készüljön kis méretű és írj mobilbarát, a lényegre szorítkozó szövegeket.

TIPP 5: Használd a Google Webmaster Tools URL hiba oldalát, a mobil hibákat egyenként javítva.

Képek és a tippek egy része ebből a bejegyzésből: http://www.iprospect.com/en/us/our-blog/google-mobile-update-and-your-site/

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!

Amikor még ügyfélkapcsolatos voltam egy reklámügynökségnél, egy csempegyárnak készítettünk reklámanyagokat. Egy neves művész dolgozott a fürdőszobákat ábrázoló rajzokon, a szövegíró megírta a rövid, frappáns mondatokat hozzá, s vittük az ügyfélhez bemutatni. Minden account megtanulja egyszer, hogy miért nem viszünk layoutot bemutatni konkrét szöveggel, hát megtanultam én is: a kedves ügyfél kiselőadást tartott róla, hogy az ő termékük nem a csempe, hanem falburkolólap vagy padlóburkolólap és a szeme elé ne kerüljek még egyszer azzal a szóval, hogy csempe.

Dejá vu érzésem volt, amikor ránéztem a találati listára, a „redőnyös” szóra keresve. Mit is keres ott az „árnyékolástechnika”? Ha én egyszer redőnyöst keresek, nehogy már árnyékolót akarjanak nekem eladni…

A héten azért is választottuk a redőnyös szakmát a könyvelők, szállodák, internetszolgáltatók vagy fodrászok után, mert ez egy igazi lakossági szolgáltatás, mindenkinek egyszer valamikor szüksége lesz a redőnyösre. Persze, lehetett volna a duguláselhárítás is, csak ott nem annyira lehetne számon kérni a szakmán az Instagramra feltöltött referenciafotókat.

A „szükség” pillanatában az ember rögtön bajba kerül. Persze, körbekérdezek az ismerősök között és kérek ajánlást. Ez az egyik módszer, a Google a másik. S ez az a pont, ahol a tartalommarketingnek már komoly szerepe van a keresőoptimalizálás miatt. Egy ennyire kompetitív piacon minden kulcsszóvariációra (pl. faredőny, alu redőny stb.) és minden alternatív kulcsszóra (pl. árnyékolástechnika, gurtni stb.) illetve a különböző szolgáltatási variációkra (javítás, készítés, méretre szabás, beépítés stb.) is kell tartalmunk legyen. Ezeknek a feltételeknek már igen sokan megfelelnek, ami örömteli.

A nagy kérdés, hogy kit válasszak, még mindig tartalmi megoldásra vár. Nincs ismert redőnyipari márka, akiben megbíznánk, így ismerősi ajánlás híján kénytelenek vagyunk a weben megismerkedni az ajánlatokkal és választani.

Jó ötletnek tartom, de kevesen élnek vele, hogy a vállalkozó már az oldal címébe beleírja a nevét. Így a találati listában a sok találati helyre gyúró kulcsszóhalomzó mellett lenne – időnként van – olyan is, amelyik már a találati listában emberi „arcot” mutat.

Nem csak a redőnyösöknek megfontolandó, hanem szinte minden szolgáltatónak, hogy érdemes ilyen volt – ilyen lett képeket készíteni, mindegyik munkáról, akár egy jobb telefonnal is. Egy jó referencia-lista már bizalmat ébreszt, s persze kíváncsiak vagyunk arra is, hogy azt a munkát, amit épp mi kérünk, vajon csinálta-e már (pl. régi faredőny felújítás), van-e tapasztalata? A munkák sokrétűsége miatt érdemes lehet ezeket a referencia-képeket legalább munkatípusonként külön albumba rendezni. 

Disztibúció. Itt látszik már a lemaradás. Ugyan a Pinteresten van fent néhány szép kép egy pár vállalkozótól, de például a világ második legnagyobb keresőjében, a Youtube-on a „redőnyös” szóra keresve már csak redőnyös íróasztal jön fel. Pedig érdekes lehet a redőny működése, hangja, az automata redőnyök működése, s természetesen a vállalkozó személyes bemutatkozása, hiszen be fogom engedni a lakásomba. Minden korábbi posztban írtam az ügyfél-testimonial-ek fontosságáról, ez a szektor sem kivétel. Készíteni egy-egy fényképet és megkérdezni az ügyfelet, hogy „nem bánja, ha videófelvételen megkérdezem, hogy mennyire elégedett?” talán nem nagy befektetés. Mobil a kézbe, videófelvétel indít, elégedett ön a munkával? Ajánlana ismerőseinek? Két mondat, otthon megvágva, feltöltve. Munkánként 10 perc ráfordítás, aminek a marketing értéke komoly ezresekben mérhető.

Viszont: nem kell mindenhol ott lenni, hiszen a redőnyössel az átlagember élete során egyszer-kétszer találkozik. Nem fogja telerakni önszántából a Facebook feedjét szép redőnyök fotóival, nem fog feliratkozni a redőnyológia sorozatra a Twitteren. Elég, ha a keresőkben ott vannak, s ha a weben és a fontos csatornákon van mindenre felkészült tartalom és elegendő, friss referencia.

Keresztúri Gergely

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!

A tartalom audit azok számára hangzik ismerősen, akik csináltak már komoly SEO projektet. Ennek során a meglévő tartalmakat mérjük fel, s értékeljük a kiegészítő elemeket is (Title, META tagek, kimenő, bejövő linkek száma, esetleg a tartalom hatékonysága vagy akár a kulcsszósűrűség). A következő lépésben ezt általában összevetjük a kulcsszókutatás eredményével és voilá, megszületett a tartalomfejlesztési kívánság-lista – ebben az esetben kulcsszó alapon.

A content audit elengedhetetlen akkor is, amikor a régi website-unkat migráljuk át az újra, hiszen az egy remek pillanat arra, hogy új elemeket adjunk hozzá vagy felújítsuk az elavultakat. Hasonlóan fontos akkor is, amikor tartalommarketing stratégiát készítünk.

Nagy fába vágod a fejszéd, ha nekikezdesz! Lássuk, mi mindenen kell átrágd magad.

1. A legelső lépés: tisztázzuk a célokat

Miért van szükség tartalmi auditra és milyen eredményt várunk tőle? Lehetséges célok:

• A keresőmarketing hatékonyságának növelése (Ez még alábontható többféle célra: kulcsszavak bővítése, a ranking javítása bizonyos kulcsszavakra stb.) 
• A tartalmak hatékonyságának javítása (pl. egyes oldalakon a konverziós arány növelése, egy általános oldal célcsoport specifikussá tétele, tipikus exit oldalak kiszűrése stb.)
• Elavult tartalmak felderítése
• Előkészítés migráláshoz
• Célcsoportok által kedvelt témák beazonosítása
• A tartalommarketing stratégia és a meglévő tartalmak közötti hiányok feltárása
• Régi tartalmak újrahasznosítása

A tartalmi audit egy igen komoly projekt, sok idődet fogja elvinni és vélhetően másokét is. Ha már nem csak kéttucat oldalt kezelsz, hanem mondjuk több százat vagy több ezret, már nincs más út előre, időnként ezen túl kell esni. Az időigénye miatt is fontos, hogy pontosan belődd a céljaidat az elején, hogy biztos kijöjjön a folyamat végére, amire kíváncsi vagy, s ne gyűjts (gyűjtess) feleslegesen adatot.

2. Kell egy lista a meglévő tartalmakról

Természetesen itt is több opciónk van.

• manuális gyűjtés – felírjuk az URL-eket és az adatokat egy Excel sorba. Előnye, hogy már azonnal szűrni tudunk, hogy mi kerüljön be, és mi nem, hátránya, hogy ez a rész nagyon-nagyon időigényes, főleg, ha terjedelmes a website.
• a sitemap.xls használata – már ha van ilyenünk. és ha tényleg tartalmazza az összes elérhető tartalmi elemet.
• a CMS-ből – számtalan szerkesztőségi rendszer tartalmaz URL listázási funkciót, keressünk rá, hogy a mienk tud-e ilyet.
• crawler használata – mint például az Üvöltő Béka (SEO segédszoftver) vagy egy másik online szolgáltatás. Előnye – megvan azonnal – hátránya, hogy szűrni kell a listát.

3. A lista feltöltése adatokkal

Itt jön képbe a kitűzött cél, hogy ne gyűjtsünk olyan adatot, amire nincs szükségünk. Ha kiterjedt az oldalunk, akkor erre a feladatra összehozhatunk egy teamet a cégből, de akár külsősökre is bízhatjuk az adatok összeszedését.

Találhatunk rengeteg Excel sablont, amiben összerakhatjuk az auditot, ezeket a céljaink alapján mindenképpen testre kell szabni. Innen letöltheted azt a template-et, amit mi használunk. Bármi is a célunk, a SEO-hoz szükséges legalapvetőbb tartalmi adatokat érdemes összeszedjük, hiszen a SEO javítása bármely más céllal együtt könnyen kivitelezhető.

Tipikus kérdés, hogy mit vegyünk fel a táblázatba. A szokás alapján ide azok az oldalak kerülnek be, amik külön URL-en érhetők el, s van rajtuk valamennyi írásos tartalom. A képeket, illetve az oldal egyéb elemeit nem szoktuk ide felsorolni (ezeket az eredeti URL listából szűrni kell, például fájlnévre). Extrém esetben, például ha a tartalmi audit célja a képi tartalmak rendbetétele – természetesen felsorolhatjuk azokat is.

A teljesítményadatokhoz érdemes a lehető leghosszabb időintervallumot kiválasztani, hogy az átlagok jól összehasonlíthatóak legyenek. Az ideális, ha van egy évnyi adatunk, de figyeljünk oda, mert az eredményeket torzítani fogja az elmúlt év során hozzáadott tartalmak adata, hiszen azokról csak rövidebb mért időszakunk lesz. Ha sok a friss tartalom, akkor is legalább 1-2 hónapos intervallumot nézzünk.

Tipikus alap- és SEO adatok

• URL
• Title
• Kulcsszó
• META Description
• Az oldal célja
• Dátum
• Szavak száma
• Képek száma
• Kép alt tagek
• Heading-ek
• Bejövő linkek száma
• Kimenő linkek száma
• Redundancia

Alapvető teljesítménymutatók

• Visit szám
• Bounce rate
• Belépések száma
• Kilépések száma
• Oldalon eltöltött idő
• Konverziós arány
• Konverziószám

Tartalmi stratégiához használható adatok

• Tartalom típusa
• Téma
• Célcsoport
• Szerző
• Tulajdonos
• Karakterszám
• A tartalom minősége (akár skálán vagy megjegyzésekkel)
• Tag-ek
• Call-to-action
• Kommentek száma (oldalon és social media csatornán is)
• Megosztások száma (oldalon és social media csatornán is)
• Frissítési sűrűség
• Template
• Tennivaló

4. Az adatok elemzése

Nézzünk rá a kitűzött célokra és egyértelmű lesz, hogy mit kell keressünk az adathalmazban.

Amennyiben a SEO-ban már megvan a kulcsszókutatásunk, csak egybe kell vetni a táblázattal és megnézni, hogy mik hiányoznak – bang, irány a tartalomfejlesztés. Természetesen ennél finomabban is hozzá lehet nyúlni, például, ha duplikált tartalmakat kerestünk és találtunk, akkor ez alapján távolíthatunk el oldalakat. Vagy ha a tartalom minősége mutatót a SEO-nak rendeljük alá és a Google Webmaster Guidelines alapján értékeljük, akkor tudjuk javítani a legrosszabb minőségű oldalakat, vagy a legrosszabbakat kivezetve új, jó minőségűeket hozhatunk létre.

Ha a tartalommarketing stratégiánk már készen van, és tudjuk, hogy mely területeken fogunk tartalmat gyártani, csak össze kell nézzük a táblázattal, hogy mik hiányoznak – vagy épp miket kell átírni.

A teljesítmény szempontok is lehetnek alapvetőek, például kiválogatjuk azokat az oldalakat, ahol a látogatók a legtöbb időt töltik, vagy azokat, melyeknek a legmagasabb a konverziós aránya és hasonló oldalakat hozunk létre. Vagy vesszük a legrosszabbul teljesítőket és javítunk a tartalmon, hogy jobban teljesítsenek. A stratégiák száma szinte végtelen.

5. A content audit kiterjesztése minden csatornára

Ha a website-unkon túl vagyunk, ne felejtsük ki a többi, akár más URL-eken működő oldalainkat sem, a blogra különösen figyeljünk oda. De vegyük bele a mikrosite-jainkat, a hírleveleinket, mindent, ahol eredeti tartalom található. Amennyiben social csatornákra egyedi tartalmat posztolunk, ami nem megosztás, azt is vegyük fel a táblázatba. Ha nagy mennyiségű print anyagot gyártunk, azt is célszerű ilyen szemmel nézni és nyilvántartani.

6. Tervezzük újra

A tartalmi auditot sok esetben akkor készítik el, amikor valamilyen ok miatt égető szükség van rá, például migrálni kell a weboldal tartalmát. Ugyanakkor a tartalmaink nyilvántartása egy szemlélet, s ha megcsináltuk először, akkor tervezzünk be egy frissítési időszakot, évente vagy fél évente: ugyanúgy, ahogy a stratégia is frissül, frissítsük a tartalmainkról szóló jelentést is!

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá! 

Elindult hát a nagy kampány. Még nem rendes native advertising, de már látogatókat szállít az FMCG óriás mega-projekjéhez, a www.everydayme.hu-ra. Ez a portál egy világméretű projekt része, itt vannak a részt vevő országok.

Szóval hurrá, hurrá! Jó ideje mondjuk, hogy a tartalommarketinggel értéket lehet adni az olvasóknak, amiért ők cserébe figyelemmel (és sokszor az adataikkal) fizetnek. Jó látni, hogy egy ekkora márka, mint a P&G is beszáll ebbe a játékba. Jó látni azt is, hogy hagytak mozgásteret a kulturális különbségeknek, tartalomban mindenképpen, de kinézetben is. A portálnak a Hong Kongban adott cím egyébként (www.livingartist.com.hk) szerintünk beszédesebb, jó lett volna vajon magyarítani? Miután a portált a legtöbb oszágban ugyanazon a néven lehet elérni, valószínűsíthető, hogy ott választottak neki más nevet, ahol az Everydayme domain nem volt elérhető. A különbségek egyébként szembetűnőek, nekünk a törökök munkája kifejezetten tetszik design szempontból, de persze a fejlett piacok, pl. az Egyesült Királyság is kitett magáért.

A Márkaguruk Klubja pedig egy igazán komoly kezdeményezés az aktív, márkahű közönség összegyűjtésére, akiket mi csak „brand advocate”-eknek hívunk.

Itt a blogon igyekszünk időről-időre kipécézni egy szektort, s az ott dolgozó marketingeseknek egy-két ötletet összedobni. A témák közt volt a mosópor is, de mint nehezebb, és talán kevésbé valószerűtlennek tűnő kérdéskört, kicsit későbbre tartogattuk. Itt van rá a legjobb példa, hogy a mosópormárkát is körül lehet venni életmód típusú tartalommal (háztartás, otthon, stílus, család…), amely fogyasztható, élvezhető, hasznos. Ez a kezdeményezés nem csak az Ariel-ről szól, ha legörgetünk az oldal aljáig, akkor kiderül, hogy ebbe a projektbe a P&G összes márkája beszállt.

Nagyon kíváncsiak vagyunk az eredményekre, hiszen látszik, hogy sok energiát szántak a projektre, ugyanakkor azzal, hogy a világon elosztják az erőforrásokat, vélhetően igen költséghatékonyan dolgoznak. Az is látszik ugyanakkor, hogy a márkaoldali médiacsinálás még mindig gyerekcipőben jár, a portálon is még sok fejlesztenivaló található, amiről ékesszólóan árulkodik, hogy a Márkaguruk Klubjába történő regisztráció után az első kérdés a pop-upban egyelőre görög nyelvű. Reméljük, ezeket gyorsan kinövi a portál, láthatunk komolyabb social media integrációt, több illusztrációt és linket a cikkekben s egy nagy csomó hasznos tartalmat.

Mindenesetre hajrá P&G, örülünk, hogy belevágtatok és szurkolunk, hogy az eredmények is jöjjenek!

Te mit gondolsz róla? Jó irányba megy az FMCG óriás? Várjuk a véleményed!

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!

A belvárosi hentesbolt már tíz évvel ezelőtt tudta, hogy miként érdemes egy-egy online kommunikációs eszközt használni. Nem csak azért járt oda ebédelni a fél környék, mert a napi egyféle menüt valami hihetetlenül finoman főzték meg és bőséges volt az adag. Hanem azért is, mert fel lehetett iratkozni a hírlevelükre, és minden reggel elküldték az aznapi étel leírását. Így aztán sosem maradtunk le róla, ha harcsapaprikás volt túrós csuszával.

Az okos tartalommarketing már régóta itt van körülöttünk, de még mindig rengeteg a kiaknázatlan szektor és lehetőség. Amikor a könyvelőnk beindította a figyelmeztető e-mailjeit, ami csak a befizetendő adót közli a határidő előtt pár nappal, eszembe jutott, hogy igen, itt is rengeteg mindent lehet egyrészt automatizálni, másrészt hasznos tartalommal megtölteni.

Ha könyvelő lennék, három célra használnék tartalommarketinget:

• ügyfélszerzésre – a szakértelem bemutatásával
• ügyfél megtartására – a jobb kiszolgálással, hozzáadott értékkel
• bevételnövelésre – értéknövelt szolgáltatással.

Ez szinte semmiben nem különbözik más vállalkozások tartalommarketing céljaitól, de lássuk, mivel lehet ezt megtölteni, elérni.

1. Ügyfélszerzés
Szakértő vagyok a könyvelésben, adózásban, ebben segítek az ügyfeleimnek. Ők mindig jönnek egy nagy halom kérdéssel, melyek nem feltétlenül tartoznak az ügymenethez. Hogyan tudok eurós számlát kiállítani? Milyen számlázószoftvert érdemes használni? Hogyan változott ez vagy az az adójogszabály? Milyen cégformát válasszak? Rengeteg kérdés, az üzlet minden státuszában a tervezéstől akár a végelszámolásig. Miután ezek visszatérő kérdések, miért ne írjuk meg egy blogban, vagy akár a website-on? Így nem csak időt spórolnánk (elég a kérdésre a linket elküldeni), hanem bemutatnánk a világnak, hogy jól értünk hozzá, friss a tudásunk.

2. Ügyfélmegtartás
Ha valaki, akkor én, könyvelőként tudom, hogy az adott ügyfelem éppen milyen fázisban van. Kézzel írott számlákat könyvelek? Akkor ajánlok neki egy cikket, amiben benne van, hogy milyen számlázó programmal érdemes kezdenie. Ha vannak alkalmazottai, elküldöm neki a cafeteria változásokról szóló összefoglalómat. Látom, hogy épp növekszik az árbevétele? Ajánlom a cikket, ami a cégformákkal foglalkozik, mert lehet, hogy érdemes lesz váltania. És így tovább. Mindezt amellett, hogy tájékoztatom a kötelezettségeiről – adózás, határidők és társai, bár ezt csak személyes e-mailben.

3. Bevételnövelés
Ez szorosan összetartozik az előző ponttal. Beletartozhat a díjamba, hogy megcsinálom az ügyfeleim alkalmazottainak az SZJA bevallását, vagy ezért kérhetek valamilyen összeget, de akár írhatok is arról, hogy ezt hogyan is kell csinálni, mire kell odafigyelni. Ez utóbbi esetben új ügyfeleket is szerezhetek, könnyedén. Tudok bevételt növelni más hozzáadott értékű szolgáltatással is (ugyanúgy, mint az előző példában), s a kulcs ehhez is az lesz, hogy írok róla, beszélek róla.

Újabb, szinte kimeríthetetlen témakört jelent, ha valamilyen szektorra specializálódunk és annak a kihívásairól írunk. Ha például sok kiskereskedő cégnek könyvelünk, vagy épp van egy pár gyártó vállalkozásunk, akár indíthatunk egy csak nekik szóló segítő oldalt. Egy ilyen hamar befutna, bár nem nagy látogatottsággal, de hihetetlenül célzottan.

A könyvelés, számvitel, adózás, bármilyen száraznak is hangzik, kimeríthetetlen témabánya. S ehhez nem csak a bonyolult, ámbár gyakran változó jogszabályok állnak rendelkezésre, hanem az igény is az olvasók részéről.

A Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!