Ne féljünk leírni a magától értetődőt

Avagy miről posztoljon egy internetszolgáltató

miazinternet.JPG

Azt gondolhatnánk, hogy amikor valami triviális, közismert, akkor azt nem is kell elmondani vagy leírni. Hiszen úgyis mindenki tudja. Felesleges pazarolni rá az időt, untatni vele az olvasót vagy a nézőt. Arról nem is beszélve, hogy ha valami olyasmit kezdünk el magyarázni, amit mindenki tud, még hülyét is csinálunk magunkból. Ujjal fognak ránk mutogatni, hogy na, ezek a kőkorszakban ragadtak. Még jó, hogy nem azt akarják a szánkba rágni, hogy melyik a jobb és bal kezünk.

Csakhogy a látszat csalhat. Vannak helyzetek, amikor igenis érdemes azt kommunikálni, amit egyébként magától értetődőnek gondolunk.

Az újságíró iskolában az első alaptételek között tanítják meg az ifjú titánoknak, hogy egy hírnek választ kell adnia az alábbi kérdésekre: ki, mit, mikor, hol, miért. Más szakvélemények szerint még az is ide tartozik, hogy hogyan. És vannak oktatók, akik második lépésként feltesznek még egy kérdést: leírtad azt is, ami magától értetődő?

Az ember ugyanis hajlamos azt hinni, hogy amit ő tud, azt mindenki más is tudja. Csakhogy ez egyáltalán nem így van. És hiába szedtünk össze profi módon minden infót egy témáról, ha ebből bizonyos dolgokat elfelejtünk megosztani másokkal.

Ez a szabály akkor lehet fontos a tartalommarketingben, ha edukálni akarjuk a piacot. Például olyan tevékenységet végzünk, ami újszerű, az emberek még nem igazán tudják, mire jó, miért is lenne rá szükségük, mikor és hogyan kellene használniuk. Ekkor bizony rá kell szánni az időt és energiát, hogy mindent alaposan elmagyarázzunk. Csupa olyan dolgot, amit mi már értünk, tudunk, és ami akár már a fülünkön jön ki. Ami nekünk triviális. De bele kell képzelnünk magunkat azoknak a helyébe, akik számára egyáltalán nem az.

Sőt, ez a helyzet még akkor is előfordulhat, amikor egy adott termék vagy szolgáltatás már nagyon elterjedt, de a továbblépéshez, bővüléshez meg kell szólítanunk azokat, akik még mindig nem vásároltak belőle, nem vették igénybe. És nem is tudják, miért kellene.

Ilyen szolgáltatás például az internet. Húsz éve információs szupersztrádának hívták, csupán maroknyi ember fért hozzá, a többieknek pedig lépten-nyomon magyarázni kellett, hogy mi az. Ma viszont úgy érezzük, hogy nem lehet élni nélküle, ezért aztán mindenki tudja, hogy a net mi mindenre való és hogyan kell használni. Pedig nem feltétlenül.

Nem mindenki vágja, mi az a gigabájt, sávszél, streaming, router, app, full HD és még sorolhatnánk. És ha innen kezdünk magyarázni, akkor nem is biztos, hogy meg fogja érteni. Ilyenkor bizony eggyel hátrébb kell lépni, messzebbről kell kezdeni. Ha jól csináljuk, meglepő dolog fog történni: a megcélzott közönség kifejezetten örülni fog neki, hogy az ő nyelvén szólunk hozzá, és végre megtudhat dolgokat, amelyeket már régóta szeretne. Csak nem merte megkérdezni, mert az olyan ciki. Vagy nem volt, aki foglalkozott volna vele.

Na ilyenkor derülhet ki, hogy bizonyos esetekben a triviális dolgokat is megéri leírni.

Tartalomgyár bérelhető szerkesztőségként cégek, ügynökségek és a média számára készít szöveget, fotót, videót, grafikát, animációt - vagyis mindent, ami tartalom.
Ebben a blogban néhány tartalommarketing ötletet, javaslatot osztunk meg. Írd meg te is az ötleted, vagy szólj hozzá!